Azt elismerem, hogy az én hibámból ment tönkre a billentyűzetem. De azt nem; hogy ez a kimosása miatt történt. Ugyan ezt a billentyűzetet már egyszer kimostam és semmi baja nem lett. Finom illatot kapott; nyikorgott a tisztaságtól és hó fehér lett. Újra kimostam, mert kezdett piszkos lenni. Több tanulmány kimutatta már, hogy a billentyűzeten több baktérium található mint egy WC ülőkén.
Megvártam amíg megszárad (szó-szó) és kipróbáltam; de nem működött rendesen. Gondoltam megsegítem és az asztali lámpámat felé irányítottam; hogy gyorsabban kiszáradjon, de még mindig nem működött helyesen. Megvártam, hogy majd az éjszaka alatt megszárad, de reggelre még mindig nem volt 100-as. Gondoltam kiöblítem csak meleg vízben, lehet hogy a 100 forintos boltból származó habfürdő miatt ragadtak be a gombok. Na de ezt már tényleg nem tudom megvárni amíg megszárad, újra be a lámpa alá és még a hajszárítót is a fényre fújattam; biztos ami biztos. Szerintem úgy egy fél óra múlva figyeltem fel rá, hogy valami sandít itt nekem és megnéztem közelebbről, megolvadt a műanyag borítása illetve egy két gomb is.
Közelebbről megnézve látható, hogy a Num Pad melletti kis sáv, aminek egyenesnek kell lennie, elgörbült. Így se a 0, se az 1-es gomb beragad és csak valami vékony/éles tárgyal tudom visszapöckölni. Ugyan ezen területen olvadt meg a kurzor gombok 3/4-e, a lef/föl/jobbra gombokat még le se tudom nyomni, szerintem összeolvadtak a tartó részükkel és egyszerűen nem mozdulnak meg. Ezen felül az is észrevehető, hogy megolvadtak a gombok teteje, egyszerűen már a gravitáció is besegített és elkezdtek lefelé folyni.
De már ideje volt egy új billentyűzetet beszerezni. Amint a felső képen látni lehet, nagyon régi csatlakozója van, az old scool AT csatlakozót ma már sehol sem látja az ember, egy AT -> PS/2 átalakító kábellel működött évekig így és lássuk be, manapság már a PS/2-es csatlakozónak sincs semmi létjogosultsága. A cég aki gyártotta, azt felvásárolta a Chicony, aki szintén nem nagy név. De akkor is hiányozni fog a fehér alapon fekete betűje és a “Mózes-féle kiosztása”. Nehéz volt, magasak voltak a betűi, nehezen lehetett csak a gombokat lenyomni, de ez olyan, amikor az ember nehezen dobja ki a régi cipőjét, mert úgy a szívéhez nőtt.
(Pár nap múlva képes beszámoló közvetkezik arról, ahogyan darabokra töröm.)
0 Comments.