ma-tegnap Kispál folyik a csapból is. koncert felvételek, demó-k, kislemezek és konrét stúdió albumok. megunhatatlan.
ez az egyetlen, amivel valahogy közel lehetek a vágyaimhoz.
sajnos most egy darabig szüneteltetnem kell a videójáték nyűvést. a válós világnak valami féle szüksége van rám.
pedig a napi 9 óra nettó játékidő olyan szépen elviszi a napot.
saját bőrömön éreztem, hogy mennyire butító lehet ha valaki tényleg huzamosabb ideig csak konzolon játszik vagy TV-zik. egy egyszerű kérdés ütötte fel a fejét miközben egyszer játszottam. megpróbáltam rá válaszolni, sima ügynek tűnt… de mintha az orrom előtt csapták volna be az ajtót. mintha elrontottam volna a jelszót a szerveremhez és nem engedne be. tipikus ACCES DENIED érzés. ott és akkor tartottam egy kis szünetet…
nem tudom, az átlagemberrel hányszor fordul elő, hogy egy mozdulattal ketchupoz össze 2 belső merevlemezt, 2 üveg kólát, 1 hálózati váltóáram/egyenáram átalakítót és egy töltő elosztót, de nekem sikerült. és ráadásul így egy szendvics negatívba kerültem.
*morc
rohadtul össze vagyok gömbölyödve és rohadtul hiányolás vagyon.
0 Comments.