Ma egy elég jó napom volt. És ez jó. Öröm és viháncolás. Tőmondatok.
Ma, nem bántam meg, hogy ki kellett mentem az utcára, mert egy számomra nagyon fontos ereklyével tértem vissza, a dupla lemezes Wall-E DVD-vel. És istenem de szerelmes vagyok. Ez a film ott talált meg és akkor, amikor és ahol semmi keresni valója nem lett volna. Ezzel így most 100%-ban biztos vagyok, hogy ezt a filmet kötnöm kell valakihez és egy érzéshez. Már a moziban is sejtettem amikor egy hét alatt háromszor néztem meg (Nem túlzás. 2x digitális vetítéssel Westendben, 1x Eurocenterben analóg hagyományos módon). A legjobb DVD amit valaha vettem. Ha lenne amin lejátszanám, Blue-Ray és/vagy HDDVD-n is megvenném.
Az a bónusz lemez tele extrákkal egyszerűen lenyűgöző. Wow… Ez az egész Pixar-os történet lenyűgöző.
Egy másik nagy öröm, hogy istmét tudok írni & jelet. Az elmúlt évben egyszerűen az ALT GR + C kombináció baszott reagálni. Csodák csodájára, úgy látszik egy OS újratelepítés megoldotta a problémám, teljesen váratlanul. Eddig maradt az ASCII kódos megoldás ami elég retardált, de ez van. Végre… végre leradírozhatom a billentyűzetemről a & = 38 feliratot.
Visszatértek a retardált álmaim. Nem szeretem őket, nem akarok emlékezni rájuk. Haggyon békén a tudatalattim és ne pofázzon bele, hogy élem az életem.
Basszus Izaura, el nem tudod képzelni mennyire hiányzol.
0 Comments.